Bruno Fernandes számára három év elteltével még mindig különleges, ahogy a Manchester United szurkolók a nevét éneklik.

Január 30-án volt három éve, hogy Bruno Fernandes a Manchester Unitedhez került, néhány napra rá 100. góljában vállalt szerepet a Vörös Ördögök színeiben – ami önmagában is lenyűgöző bravúr, hiszen ehhez mindössze 155 mérkőzésre volt szüksége.

Negyvennyolc órával később az első Wembley-döntőbe jutását ünnepelte a Uniteddel, miután a Ligakupa elődöntőjében felülmúlták a Nottingham Forestet.

Közvetlenül utána ültünk le vele beszélgetni a szurkolói dalokról, mérföldkövekről, hogyan látja lenyűgöző statisztikáját, melyek voltak a United-mezben töltött kiemelkedő pillanatai és még sokminden másról...

A válaszai nagyon tanulságosak...

Bruno, három éve kerültél a Unitedhez, egyúttal döntőbe jutottál a Ligakupában…

„Nyilván elképesztő. Három csodálatos év a klubnál, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkell, amit mindannyian ismerünk, de most szárnyalunk és ez a legfontosabb. Ahogy mondtad, nincs is jobb annál, mint ezt egy Wembley-belépővel ünnepelni.”

Játszottál már a Wembleyben a United színeiben, de azt zárt kapuk mögött. Mennyire várod, hogy ott legyél 90 000 rajongó előtt?

"Nagyon várom. Azt hiszem, ez egy csodálatos lehetőség mindannyiunk számára. Ugyanakkor a döntőben jutás hosszú idő után adatott meg számunkra. Egyelőre a következő mérkőzésekre koncentrálunk, hogy teljesen felkészüljünk azokra és a legjobb állapotban érkezzünk meg a döntőbe."

Korábban már jutottál Ligakupa elődöntőbe, bejutottál az Európa-liga döntőjébe. Mennyire ösztönöznek ezek az élmények és mennyire motiválnak arra, hogy meg akard nyerni a trófeát?

"Nyilván ez mindig motivál. Abban a pillanatban, amikor veszítesz, akkor persze kicsit letör, de egyúttal segít is megérteni, hogy jó úton jársz és segít, hogy többet akarj elérni. A korábbi döntő után nem volt lehetőségünk előre lépni, de most van. Olyan helyzetben vagyunk, amelyben mindenki nagyon jól érzi magát – elképesztő a hangulat a klub körül, a játékosok, a klub és a szurkolók között. Ez az, ami arra ösztönöz bennünket, hogy oda kerüljünk, ahol jelenleg is vagyunk. Azt hiszem, mindannyian megérdemeltük a lehetőséget, hogy eljussunk a Wembleybe. Most rajtunk múlik, hogy végezzük a dolgunkat, oda kell mennünk, és meg kell nyernünk a döntőt."

Amellett, hogy három éve itt vagy, a közelmúltban a 100. gólban is szerepet vállaltál. Fejben tartod a számokat, a góljaidat és gólpasszaidat?

"Tudod, számomra a futball a számokról is szól, de nem aggódom miattuk. Nyilván el akarom érni őket, gólokat akarok rúgni és asszisztokat jegyezni, mert a pozícióm ezt megköveteli. Nyilvánvalóan többet szeretnék elérni. Szeretném folytatni ezt a sorozatot, több és még jobb eredménnyel ha lehetséges és elérni a lehető legmagasabb szintet, ezzel segítve a csapatot. Számomra mindig is az volt a legfontosabb, hogy segítsem a csapatot úgy, ahogy a menedzser kéri. Ha számokkal, akkor számokkal, ha egyéb dolgot kell tegyek, akkor azt teszem. A lényeg most az, hogy jó úton haladunk, jó sorozatban vagyunk. A legfontosabb számomra ennek megtartása, mert ettől jobban érezzük magunkat, ez az ami mosolyt csal az arcunkra. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem akarok több gólt szerezni, vagy gólpasszt adni, mert szeretnék. Tudom, hogy ha ezt teszem a jövőben, az segíteni fogok a csapatnak."

Nyilvánvalóan egy nagyszerű futballista vagy és ezekkel a számokkal olyan játékosok közé kerültél, mint Cantona, Rooney és van Nistelrooy. Mit jelent ez számodra?

"Büszkévé tesz. Segít megérteni, hogy statisztikailag nagyon jó vagy, de vannak más dolgok is, amelyeket szeretnék elérni a klubbal. Hajtok ezekért, hajtok a trófeákért. Mint mondtam, meg akarom tartani ezt a remek statisztikát, gólokat akarok rúgni, gólpasszokat akarok adni. Fenn akarom tartani a színvonalat, ahogy azt az elődök tették. Ők is segítettek a klubnak trófeákat nyerni. Azt hiszem, jó úton haladok, rövid időn belül remélhetőleg érkeznek a trófeák, elkezdünk nyerni a klubbal."

Az a típusú játékos vagy, aki szeret visszatekinteni legszebb góljaira és pillanataira? Néztél valaha vissza valamit?

"Sokszor nézem. Szerintem mindig jó látni, hogy mit csináltam jól a múltban. Nyilvánvalóan nem csak a jó dolgokat nézem, hanem a rosszakat is, hogy fejlődhessek, jobbá tegyem magam és szeretem nézni a meccseket, a múlt pillanatait, hogy megértsem, mit csinálhattam volna jobban. Azokat a dolgokat is látni akarod, amiket igazán jól csináltál, mert ettől jól érzed jobban magad, ettől kapsz pozitív energiákat, magadba vetett hitet, és ez jó dolog. Nyilvánvalóan folytatni akarom ezt a munkát, hogy fejlesszem magam, ezért az egyensúlyt is fenn kell tartanom. Még a kisfiam is néha engem néz a YouTube-on és látni akarja, amint az apja gólokat lő. Néha beszél is róla, szóval javítanom kell a játékomon, javítanom kell a statisztikámon, mert még többet akar látni!"

Ha meg kellene mutatnod neki egy gólt vagy egy pillanatot, mi lenne az?

"A kiemelkedő pillanat valószínűleg a Leeds elleni mesterhármas lenne. Az egy nagyon nagy pillanat volt a Premier League nyitónapján. Csodálatos volt a hangulat, telt ház a stadionban. Varázslatos volt, azt hiszem egy nagyszerű élmény volt számomra. Van néhány gólom, amit meg szeretnék mutatni neki. Tetszett a Newcastle elleni hazai pályán, a tizenhatoson kívülről szerzett gólom, szerintem nagy gól volt. Sok más is van, amit szeretek. Megmutathatnám neki azt a sok büntető találatot is, amit szereztem. Szerintem ez jó! [mosolyog] Sok szép gólom van, de bármilyen gólt megmutatnék neki, mert szerintem még nem érti, mi a jó vagy rossz, ezért azt hiszem, csak örülne annak, hogy ünnepelek [mosolyog]. Szeret a ház körül futkározni amikor velem játszik, azt képzelve, hogy gólt lőtt, térdre esik, csúszkál és ünnepel, ahogy én is szoktam. Nagyon örülök ennek, mert ha apa vagy, ez valami olyasmi, ami előre visz. Otthon vannak a gyerekeid, akik élvezik, hogy jól játszol és nyersz, motivál, hogy megnyerjem a meccseket, mert ha nyerek, kimehetnek az udvarra játszani, amikor viszont veszítünk, nem vagyok abban a hangulatban és bent kell maradnunk [nevet]."

Amióta itt vagy megszületett a kisfiad, de visszatekintve a három évvel ezelőtti érkezésedre, hogy érzed, változtál emberként vagy játékosként?

"Mindig változol, mindig tanulsz. Egy másik országba jöttem, egy másik nyelvi környezetbe, egy másik kultúrába, ezért mindig megpróbálsz beilleszkedni. Azt hiszem, ez nekem nagyon jól sikerült. Nagyon szeretünk itt lenni, a hidegtől eltekintve [nevet]. Azt hiszem, a családom nagyon jól berendezkedett, a lányom imádja az iskolát. Beszél angolul, így jól érzi magát, úgy érzi, mintha Portugáliában lenne. Ez a legfontosabb számomra. A  kisebbik is kezd néhány angol szót mondani, ez is jó érzés. Számomra megnyugtató, ha ők jól érzik magukat, én a világ egyik legnagyobb klubjában játszom, egy olyan helyen, ahol a legtöbb játékos szívesen lenne. Nekem minden megfelelő, ha a családom rendben van és szeret itt lenni. Ez a helyzet, szóval nagyon jól döntöttünk."

A hosszú Covid-időszak után még mindig különleges hallani, ahogy a rajongók a nevedet éneklik az Old Traffordon, vagy olyasvalami, amit már természetesnek veszel?

"Mindig különleges. Néha az öltözőben a csapattársak ugratnak, eléneklik a dalomat, vagy a nevemet, amikor végrehajtok egy szerelést, vagy ilyesmi. A csapattársak mindig azt mondják, hogy [a szurkolók] mindig az én nevemet skandálják, az én dalomat éneklik. Csodálatos érzés, amitől libabőrös lesz az ember. Ez olyasmi, amire nem számítottam. Többször mondtam, hogy idejöttem, két nappal később játszottam egy mérkőzésen és már megvolt a dal, úgyhogy úgy éreztem, ez az a hely, ahol lennem kell. Nyilvánvalóan otthon érzem magam, úgy érzem, hogy a szurkolók nagyra értékelnek, ahogy én is őket. Elképesztő érzés, nagyon nehéz elmagyarázni mit érzel, amikor látod vagy hallod, hogy egy egész stadion énekli a nevedet vagy a dalodat. Ez olyasmi, amit nehéz szavakkal leírni."

manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!