Edinson Cavani a vele készült szurkolói kérdezz-felelek interjú második felében többek között elárulja azt is, hogy melyik volt pályafutásának kedvenc találata.

Kemény kérdést tettek fel a szurkolók kérdései alapján készült kérdezz-felelek interjú második részében az uruguayi támadónak, aki több, mint 400 alkalommal lőtt gólt klub és válogatott szinten illusztris karriere során. A választ kicsivel lentebb megtaláljátok, ahogy azt is, hogy mi Edi kedvenc britt kajája.

Dayne (Dél-Afrika): Tűztél ki célokat a gólok és asszisztok számát tekintve?

"Úgy hiszem, fontos, hogy célokat tűzz ki magad elé. Minden értelemben és számos különböző esetben is igaz ez. Nagyon fontos az életben, az én esetemben a sportban. Nem állítok magam elé konkrét számszerű célt, én kisebb célokban gondolkodok, mondjuk egy adott idényben. Egy bizonyos gólszám elérése és amint az megvan, növelem az összeget. Nem hiszem, hogy valaha is jó lenne azt gondolni magunkban, hogy 30 gólt akarok lőni ebben a szezonban. Mert mi van, ha csak 5 gól sikerül az idény alatt? Egy negatív hatást generálsz, pedig nagyon akartad, hogy sikerüljön. Szóval szerintem a kulcs, hogy bizonyos keretek között maradjunk. Kisebb célokkal, kisebb gólmennyiséggel kezdjünk, így jobb lesz az eredmény. Sosem adok meg konkrét számokat vagy mennyiséget magamnak, mert őszintén, én nem hiszek benne, az azonban jó, ha adsz magadnak kisebb célokat és azt lépésről lépésre teljesíted." 

Francolen (Dél-Afrika): Szereted hogy El Matadornak szólítanak? 

"El Matadorként legelőször Olaszországban kezdtek becézni, amikor a Napoliba igazoltam. A becenév később rám ragadt és vittem magammal karrierem során, szerintem ez az ok, amiért El Matadornak hívnak a szurkolók engem. Azt hiszem, akkor kaphattam, amikor először a Napoliba mentem és minden jól kezdődött ott számomra, elkezdtem termelni a gólokat, elkezdtünk meccseket nyerni, a lényeg, hogy volt egy hosszú győzelmi sorozatunk. Mivel mindig ott voltam a góllövőlistán, így gondolom ezért kaptam meg az El Matador nevet. Persze, a Matador az az ember, aki a végsőkig küzd egy bikával. Szóval érthető, hogy sokak számára fura hozzám igazítani a megnevezést, azonban akkoriban rám ragadt és a mai napig viszem magammal mindenhova."

Adrian (Malajzia): Melyik volt a kedvenc gólod, amit karriered során szereztél? 

"Azt kérded tőlem, melyik szerintem a legszebb gólom, amit valaha szereztem? A pályafutásom alatt rengeteg szép és fontos találatot is sikerült szereznem. Van mégis egy, ami különösen fontos és kedves számomra. Ez a legelső gólom, amit Olaszországban szereztem, amikor a Palermoba igazoltam. Az is azért, mert egy konkrét történet áll a gól mögött, nem csak egy találat volt magában. Egyszer majd elmesélem neked! Azonban néhány okból ez a legszebb gólom. A játék haladtával egy játékosunkat kiállították, én pedig nem szerepeltem az edző tervei között egyáltalán, az akkori csatárunk hiányzott, mert lázas volt, ezért otthon felhívtak, hogy csatlakozzak a csapathoz, és a kispadra ültettek. Az edzőt elküldték az oldalvonalról, és a segédedző volt az, aki úgy döntött, hogy engem küld be. Tíz emberrel néztünk farkasszemet a Fiorentinaval szemben. Vagy a Palermo vagy a Fiorentina volt. Szóval, megkaptam a lehetőséget 20 perccel a meccs vége előtt és gólt szereztem. Ha van lehetőséged megkeresni és megnézni a videót, látni fogod, hogy ez is egy fantasztikus gól volt. Egy szép találat. De ismétlem, hogy ez volt számomra a legkülönlegesebb gól, mert az első volt és ennek köszönhetően nyílt ki számomra az ajtó egy új világ felé az európai foci irányába, ahová mindig is akartam jönni, hogy a legjobbat hozzam ki magamból. Játszani akartam, csillogni akartam és mindezek miatt volt ez a legfontosabb gólom..."

Taramdeep (Thaiföld): Mi a kedvenc brit ételed?

"Én az az ember vagyok, aki mindent szeret a hazájában és igazán tudatában vagyok annak, mit a legjobb nekem. Amikor külföldre utazol vannak dolgok, amiket nem szívesen hagysz távol, ezek pedig a gyökereid, a kultúrád és az ételeid. Szóval én mindig próbálom a saját stílusú ételeimet fogyasztani, a mi nemzeti ételeinket. A brit ételek közül, nem tudok mondani neked olyat, ami ténylegesen a kedvencem lenne. Azt hiszem mi sem bizonyítja jobban, hogy mindig próbálok uruguayi ételeket főzni, amikor pedig máshol eszem, próbálok olyan helyre menni, ami hasonlít azokra az ételekre, amiket otthon megszoktam. De mivel feltetted nekem ezt a kérdést, mindenképpen megfogom keresni a környék jellegzetes helyi ételeit és elkezdek több mindent kipróbálni, aztán valamikor majd válaszolok a kérdésedre pontosabban is."

Graham (Egyesült Királyságból): Ha nem fociznál, mi lenne számodra az álom munka?

"Ha nem lennék focista? Ki tudja mi történt volna az életemmel!? Ha nem lettem volna focista, biztos valami vidéki jellegű munkám lenne. Valami olyasmi munka, ami kapcsolatban van a természettel és a szabadban végezhető. Biztos vagyok benne, hogy azért, mert gyerekkorom óta szeretek a szabad levegőn lenni. Közel a természethez, zöld mezők és friss levegőn a jószágokkal. Az évek múlásával pedig rájöttem, van ami nem változik. Függetlenül attól, hogy a karrierem hogy alakult, ez az a világ, ahova szívesen visszamennék. Az én világom pedig a vidéki élet, az állatok és a vadvilág. Nem tudom, hogy milyen munkát tudnék végezni, talán állatorvos, vagy mezőgazdasági mérnök. Határozottan nem tudom, miben tudnék elhelyezkedni, de az biztos, hogy vidéken dolgoznék."

Louis (Egyesült Királyságból): Lesz majd valamikor ismét rövid a hajad?

"Érdekes módon ez az a kérdés, amit folyamatosan feltesznek a családtagjaim és a barátaim is, "El tudnád magad képzelni rövid hajjal, Edi?" "Edi, lesz neked valaha rövidebb hajad?" Szóval ez a téma rendre feljön, ha a családommal vagy a barátaimmal beszélgetek. Én pedig nem tudom a választ, nem vagyok biztos benne. 15 éves koromig rövid volt a hajam, ekkor döntöttem úgy, hogy Uruguay fővárosába, Montevideoba megyek focizni. Ekkor kezdtem el növeszteni a hajam egészen a mai napig és most mi van vele? Azt hiszem 20 év telt el és mostmár hosszú a hajam. Ahogy azt korábban mondtam, nem tudom elképzelni hogy levágom és rövid stílusban hordom tovább. Nem is tudok olyan indokot, amiért meg kellene tennem, mivel szeretem, hogy hosszú a hajam és nem is tudnám elképzelni röviden. Azt hiszem, ez nagyban összefügg azzal, amikor gyerek voltam, és anyukám mindig levágta a hajamat, sőt, még a suli miatt is levágatta a hajamat, hogy ne legyenek kósza serkéim. Nem hiszem, hogy lett volna kedve a Mamának azokat szedegetni a hajamból!! Szóval általában kopaszra levágatta és úgy is hagyta. Szerintem ez az oka, mert nem szerettem túlságosan. Ez az oka annak, hogy nem nyíratom le rövidre és valószínűleg soha nem is fogom, mostantól kezdve egészen addig, amíg meg nem öregszem!"

ManUtd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!