Taktikai Mágnestábla: Manchester United 1-3 Crystal Palace
Kedves Olvasó! Visszatért a Premier League a Manchester United fanoknak is a televízióban, így visszatért a rovat is. Ígérem, megpróbálok a Palace elleni mérkőzés ellenére nem negatív lenni. Nektek, hogy tetszett? Komment mezőben jöhetnek a vélemények!
Új évad, régi gondok
Kezdjük talán ott, hogy a tavalyi évben egy forintot nem adtam volna sem azért, hogy Ole marad az edző, sem pedig, hogy Top 4-es lesz a csapat. Aztán a pandémia után olyan feltámadást láttunk, amilyent talán legszebb álmunkban reméltünk csak. Persze nekem még mindig árnyalja a képet, hogy a Leicester elképesztő összeomlása is kellett a mi kis sikereinkhez, azaz a TOP 4-hez. Tudom, hogy a tegnapi mérkőzés után sokan a támadókat veszik elő, mondván, hogy nem csináltak semmit. Szóval én rögtön a cikk elején visszakanyarodnék az előző évhez, és megmutatnám, hogy tavaly mennyire túlteljesítettek a lehetőségekhez képest. Egy kis elméleti oktatásra viszont szükség lesz. Remélem a rutinos olvasóknak ez már csak ismétlés.
xG: várható gól mutató. Egy olyan mutató, ami a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem annak minőségét, veszélyességét méri. A mutató azt mutatja meg, hogy hasonló helyzetben egy átlagos csapat mennyi gólt szerzett volna ugyanabból a helyzetből.
xA: várható gólpassz mutató. Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérése szolgál. Szintén a nagy átlagot veszi alapul csak úgy, mint a gólnál az xG.
Manchester United előző szezonbeli adatai láthatóak a képen:
A felül látható kép megmutatja, hogy a játékosok elvárt gólok és elvárt asszisztok tekintetében mennyire túlteljesítettek. A képből látszik, hogy a házi góllövő listán az első ötből csupán Rashford teljesített alul 2,5 góllal. Azaz neki legalább 19-20 gólig kellett volna jutni, mert elvileg többször került olyan helyzetbe, amiben elvárható lett volna a gólszerzés. Az összes többi játékos több gólt rúgott, mint amennyit a matematikai modellek elvártak volna tőle. Kiemelném Greenwoodot, aki a helyzetek minősége alapján csupán három gólt kellett volna, hogy szerezzen az előző szezonban. Ezzel szemben tízig jutott. Ez most gond vagy nem gond? Egy részről dicsérendő, hogy ilyen minőségi támadóink vannak, hiszen a semmiből is gólt szereznek. Másik oldalról gond, hogy hosszú távon sajnos az élet ezeket ki szokta egyenlíteni. Magyarán, valószínűleg Greenwood idén nem fog tudni 7 góllal többet szerezni a hasonlóan rossz helyzetekből. Vagyis a játékosok elé sokkal jobb minőségű helyzeteket kellene teremteni. Így hát az első mérkőzésen akadt rögtön egy kis gond ezekkel a helyzetekkel.
Forrás: Squawka Football
A gólpasszoknál is van egy számomra aggasztó adat. Fernandes 7 passzából született gól az előző szezonban. Azonban ezeknek a passzoknak a minősége csupán 3 gólra lett volna jó egy átlagos szezon során. Szóval szerintem a probléma nem új keletű. Tavaly már az egyéni kvalitás túlszárnyalása mentette meg a szezont. Kérdés, hogy meddig tudnak magukból többet kisajtolni a játékosok, mint amennyi elvárható lenne? Térjünk rá a Palace elleni mérkőzésre a kicsit hosszabb bevezető után.
United vs Palace
Felállások: 4-2-3-1 vs 4-4-2
A hazaiak kezdő XI-ből kikerült Greenwood és Wan-Bissaka. Greenwood nyilván nevelő szándékkal, az angol válogatottnál történt dolgok miatt. Fiatal a srác, most kell megfogni, értem én. Szóval remek alkalom volt, hogy James ismét lehetőséget kapjon a jobb szélen és megmutathassa, hogy helye van a csapatban. Mutatom mennyire sikerült ez neki.
Forrás: TotalTactics Football
A mérkőzés képe
A mérkőzés elején a Palace nem illetődött meg a hazaiaktól. Hamar már veszélyes szabadrúgásig jutottak. Érezni lehetett rajtuk az élességet. A United a mérkőzés legelején labdakihozatalnál megpróbált egy 4-3-3-as felállást. Éles szeműnek kellett lenni hozzá, mert a vendégek gyors gólja előtt még nyomás ellen próbálta ezt a United. Később azonban a Palace már csak a kontrákra játszott a mérkőzés nagy részében és a hazaiak is inkább a 4-2-3-1-t erőltették.
Az elemzett szituációban McTominay lépett egyedül be a két csatár közé, Pogba és Fernandes pedig előbbre helyezkedett el. Készül valami a jövőre nézve?
Persze a United a mérkőzés nagy részében ragaszkodott a 4-2-3-1-es felálláshoz. Támadásépítésben és letámadásban egyaránt. Fernandes a Palace jobb oldali középhátvédjét támadta a letámadásnál. Martial a balost. Rashford és James a szélső hátvédekre figyeltek, míg Pogba érkezett Fernandes mögé. McTominay a másik belső középpályást figyelte. Azért a letámadás sem volt tökéletes, általában úton voltak a hazai játékosok.
Sokk a 7. percben
A mérkőzés elején aztán a Palace meglepetésre megszerezte a vezető gólt. Shaw annyira rosszul helyezkedett, hogy a Palace belső védője egy pillanatra átgondolta, hogy mi lenne, ha védelem mögé lőné a labdát. Azonban inkább kitolta a szélső bekknek végül. A Palace a pálya közepét teljesen kiürítette, így McTominay és Pogba elveszett a magányban. Ayew ellentétes mozgásával Fosu-Mensah és Lindelöf között óriási területet szerzett. Itt álljunk is meg egy pillanatra. Tisztázzuk, hogy a foci sokkal inkább a területszerzésről szól, mintsem a gólszerzésről. A pálya minden pontján a csapatok a szabad területekre vadásznak. Egyébként ha egy gondolattal korábban már kilövi Ayew-t a Palace középhátvédje a védelem mögé, már akkor sem szólhatott volna a United egy szót sem.
Nekem az egész támadásnál Shaw lassú reakciója a nagy kérdés. A kiugratás után szinte sétálva megverte a Palace szélsője. Abszolút nem érezte a veszélyt, teljes mértékben elaludt. Lindelöf ismét párharcot veszített egy gól előtt. Ezen a mérkőzésen sem az utolsót.
Palace esete a betolt busszal
A 8. perctől aztán a Palace nem árult zsákba macskát. Betolta a fedezéket a kapu elé. Gyertek, törjétek át, ha tudjátok. A labdarúgásban alapelv, hogy a labdabirtokló csapat széthúzza a területet amennyire csak tudja, hogy könnyebb legyen számára a játék. Mivel a foci az ellentétek játéka, így nem meglepő, hogy a védekező csapat célja a terület szűkítése. Nézzük ezt meg egy példával kicsiben. Vegyünk egy egyszerű 4v4 elleni játékot. Felrakhatok én egy kicsi négyzetet és egy óriás négyzetet is. Értelemszerűen a nagyobban könnyebb lesz a labdát megtartani.
Tegnap ugyanez történt a mérkőzésen. A Palace a korai vezető gól után szinte a meccs végéig teljesen feladta a United térfelét. Sőt a saját térfelének közel feléről is lemondott. A pálya szélessége sem érdekelte, tömörült a kapu elé. Azaz a támadó csapatnak, a Unitednek minél jobban meg kellett volna próbálni széthúzni és a védelem szélén mögé kerülni az ellenfélnek. Vagy valahogyan kicsalogatni őket a betömörülésből. Nagyon leegyszerűsítve ezt a feladatot kellett volna megoldani.
Ehhez kellett volna egy bátor Shaw és Fosu-Mensah játék. Vagy, hogy James és vagy Rashford a vonal mellett helyezkedjen el. Ki is emelnék kettő képet, ami az egész mérkőzésre jellemző volt. Beásta magát a vendégcsapat, a hazai pedig teljes tanácstalansággal próbálja feltörni. Szándékosan a mérkőzés teljesen másik periódusából emeltem ki a két képet. A United a 7. percben kapta a gólt, de még a 65. percben is ott tartott, hogy most ilyenkor mi van?!
Sajnos ez a mérkőzés a United összes hibájára rámutatott. Vagyis lehet, hogy nem is baj. De látni kell, hogy a jobb szél nulla volt. Greenwood sem hozott igazán áttörést. Martial és Rashford begyakorolt sémák híján az 1v1-es helyzeteket erőltette. Fernandes és Pogba akkor tudott osztogatni, ha a Palace 2. védelmi vonala elé visszalépett. Egyszerűen nem volt, aki átpasszolja ezeket a védelmi vonalakat. Az látszik, hogy a középső harmadig megvan a csapat elképzelése és utána elfogy a tudomány. Szerintem ez a támadó harmadban hiányzó sémák miatt van így. De nem dolgozom ott, csak ezt sejtem. Egyedül a kontratámadásainkban látom a begyakorolt dolgokat.
Apropó kontratámadás, a Palace életveszélyes volt a kontrákból az egész mérkőzés során. Zaha gyorsaságára próbáltak bazírozni, hiszen a United muszájból óriási területeket hagyott szabadon a védelem mögött. Szerencsére De Gea sok Neueres videót nézhetett a nyáron, mert remekül söprögetett a védelmi vonal mögött.
Közelítsük meg a statisztika oldaláról
Nézzük meg a játékosok átlagos pozícióját a mérkőzésen. Kiolvasható, hogy Rashford és Martial egymást keresték szinte a mérkőzés nagy részében. Szegény James a jobb oldalon teljesen egyedül lett hagyva. Vajon mennyire bíznak benne a társak? Rashford befele mozgásával Shawnak csinált területet. A Palace játékosok helyzetéből azonban kiolvasható, hogy a Palace teljesen feladta a bal oldalt védekezés szempontjából. Teljesen a United bal oldala felé tolódott a vendég csapat. Fosu-Mensah talán még AWB-nél is kevesebbet lépett be a játékba. Mondjuk úgy, hogy a United jobb oldala nem létezett.
Forrás: whoscored.com
Vajon csoda, hogy a Palace 52%-ban a United jobb oldalát támadta? Nem, mivel ők a United bal oldala felé tolódtak és a United is azt az oldalt erőltette, így a másik oldalon több volt a terület.
Nem lennék ennyire szomorú, ha a mutatott játék alapján azt írhatnám most le, hogy csak a kihagyott helyzetek bosszulták meg magukat. Nos, nézzük azt a bizonyos xG statot, azaz elvárható gól statisztikát. Jó hír, hogy az 1-3 mint eredmény az túlzás. A rossz hír, hogy a reális eredmény az 1-2 lett volna a kialakított helyzetek alapján.
Van de Beek góljának örülök, a játékát most nem elemeztem, mert egy vesztes csatába szállt be Pogba helyére. Bízom benne, hogy legközelebb kezdő lesz és akkor fogunk vele foglalkozni részletesebben. 22 passzából 17 lett sikeres a United app alapján, így elsőre.
Összefoglalva a látottakat:
Keserű szezon rajt, ami nem ígér könnyű évet, ha ez marad a végleges játékoskeret. A United jobb oldala kuka, Jamesben nagyon a társak sem bíznak. Kellene Shaw mögé egy balhátvéd, és akkor Williams, aki jobb lábas eredetileg, tudna játszani AWB-vel rotálva. Fosu-Mensah-t én elfelejteném.
Középpályán első ránézésre túl sokan vannak. Azért hosszú lesz az idény és a BL is nagyon sűrítve lesz a vírus miatt, szóval szerintem nem gond a minőség. Aggasztó, hogy a United nem tudta széthúzni a Palace védekezését. Taktikailag nem tudott váltani a csapat. De ezt tavaly is tudtuk, hogy ezzel gond van. Rutinos olvasók tudják, hogy szinte mindig leírtam, hogy csak a top 6 ellen tudunk taktikailag változtatni. Pedig a Palace nem árult zsákba macskát, régóta ezzel a 4-4-2-vel hódít Hodgson csapata. Miért nem lehet erre felkészülni?
A Palace nem játszotta a legbonyolultabb futballt a világon, de még abban is nagyobb tudatosság volt, mint a United támadójátékában. A szakmai stábnak a támadó harmadban kellene sémákat begyakorolnia. Ezeknek a sémáknak a hiánya sajnos meglátszik. Minden egyes begyakorolt séma egy mankót ad a játékosoknak mérkőzés közben. Véleményem szerint a lassú labdajáratás is ennek tudható be, mert a tanácstalanság miatt lassabb az egész csapatmozgás.
Nem fogom leírni egy mérkőzés után, hogy #OleOut. Azonban a produkció kérdéseket vet fel. Kíváncsi leszek az első 5 forduló után mennyi pontja lesz a csapatnak. Ott már azért szorulhat a hurok.
Folytatás kedden a Ligakupában a Luton ellen. Könnyű mérkőzés lesz?
Felkészül?
ManUtdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!