Kedves olvasó! Szombaton újabb fontos lépés várt a Manchester United csapatára a Premier League-ben. A hazai együttes célja egyértelműen a TOP 4-be kerülés. Ennek megfelelően a kezdő csapat talán a lehető legerősebb volt hazai oldalról.

Akik olvasták már az előző elemzéseimet is, bizonyára nem lepődtek meg, hogy Ole Gunnar Solskjaer ismét a 4-2-3-1-s formációt választotta a Bournemouth elleni mérkőzésre. Eddie Howe pedig 4-4-2-s felállásban küldte fel játékosait a pályára. A 4-4-2-vel próbálkozó csapatok korábban ebben a bajnokságban már többször borsot törtek a Manchester United orra alá, nézzük ezúttal hogyan alakult a mérkőzés.

Felállások: 4-2-3-1 vs 4-4-2

A hazaiak már a mérkőzés elején szerették volna gondosan hátulról felépíteni a támadásaikat. A Bournemouth némileg meglepetésre azonban már a Manchester United térfelén magasan letámadott. De Gea labdabiztosságának köszönhetően (spanyol vér) azonban a hazaiak többnyire ki tudták hozni a labdát. Pogba és Matic szerepe ezúttal is meghatározta a támadásépítések sikerességét.

A labdakihozatalok sikeressége a Matic – Pogba páros megjátszhatóságán múlott a két letámadó csatár árnyékában. Ha sikerült valahogy hozzájuk eljuttatni a labdát akkor általában a United könnyen átjátszotta a vendégek letámadását. Azonban létezett egy másik forgatókönyv is, amikor a vendégek a szélre tudták szorítani a Unitedet és létszám azonos helyzeteket tudtak kicsikarni. Ekkor jött az ívelés. Ez a későbbiekben gond lehet a nagyobb erőt képviselő csapatok ellen.

A vendégek letámadása azonban csak időszakos volt az Old Traffordon. Nyilván ebben szerepet játszott, hogy sikerült nekik viszonylag korán vezetést szerezni. Előtte is sokszor beásták magukat a saját térfelükre, utána pedig ez lett az alapjátékuk. Ennek eredményeképpen a United 71%-ban birtokolta a labdát az első félidőben.

Korábban többször említettem már és most tényleg már csak az új olvasók miatt emelem ki. Matic szerepe ismét feltűnő volt a támadásépítéseknél. Matic ezúttal is kimozgott a dupla fedezék közül, hogy Shaw feljebb léphessen, és úgy mond 3. középhátvédként Pogbának teret készítsen elő a vendégek két védekező vonala között.

A mérkőzésen jól megfigyelhető volt, hogy Ole Gunnar Solskjaer stábja véleményem szerint egyre nagyobb szabadságot ad a játékosainak a támadó harmadban. A mágikus trió (Rashford – Martial – Greenwood, hívjuk őket így, én hiszek bennük) rengetegszer cserélgetik a helyüket a pályán. Martial többnyire középen marad, de Rashford és Greenwood abszolút nem riad vissza, hogy mérkőzés közben többször oldalt cseréljenek. Nem véletlen, hogy az amúgy mind a két lábával tökéletes Greenwood az egyenlítő gólt pont Rashford oldaláról szerezte. A pozíciók fixek, de nem kötöttek.

Greenwood egyenlítő gólja előtti pillanat:

A játékosok átlagos pozíciójából is látszik, hogy a United szinte teljesen feltolja a szélső védőit, míg Rashford és Greenwood nagyon sokat húzódott befele ezen a mérkőzésen is. Pogba sokak számára még mindig unszimpatikus, azonban ha a részletekbe beleássuk magunkat, akkor láthatjuk, hogy mennyire hasznos a csapat számára. Alapvetően támadó szellemű játékos, mégis sokszor tömi be a védelemben keletkezett lyukakat, amikor a szélső hátvédek fel vannak tolva. A mélységi passzai és a minőség amit képvisel a középpályán pedig nélkülözhetetlen.

Forrás: whoscored.com

Alapvetően sajnálom, hogy nem rangadó érkezik a következő fordulóban, mert már nagyon kíváncsi lennék, hogy egy magasabb szintet képviselő ellenfél ellen is ennyire magasan játszana-e Shaw és Wan-Bissaka. A betömörülő kis csapatokat, akik tényleg lemondanak szinte teljesen a labdabirtoklásról sokkal könnyebb a szélen feltörni és mögéjük kerülni. Ráadásul AWB és Shaw is remekül tudja középre betenni a labdákat, sokszor megtalálva az ellenfél tizenhatosán belül az üres területeket.

A következő képen bemutatom neked kedves olvasó, hogy miért is nagyszerű jelenleg a Manchester United. Valószínűleg a következő képet az előző 2-3 mérkőzésről is kivághattam volna, mert bemutatja, hogy mennyire rugalmas a mostani gála kezdő XI által alkalmazott rendszer. Szerencsére ezekben a hetekben nem jelent gondot a Bournemouth szintű csapatok legyőzése. Hiába ássák be magukat, elegendő kreativitás van a Unitedben ahhoz, hogy ezeket a védelmi vonalakat vagy így vagy úgy, de feltörjék. Azonban ehhez egy rendszer is kell. A United a közép és alsó harmados csapatokkal szemben támadásban általában 2-3-5 vagy a 3-2-5 valamilyen formációjára áll át. Az alábbi képen is ez látható. Habár itt végül Shaw lesre fut, de a mostani keret rugalmasságát tökéletesen megmutatja. Ott van például Rashford. Eredetileg a bal szélen játszik, itt azonban épp a JHV posztot tölti be. Greenwood épp Rashford-ét, AWB feljebb csúszott. Bruno Fernandes és Pogba épp helyet cseréltek. Azonban ez nem azt jelenti, hogy fegyelmezetlenek lennének a játékosok. Épp ellenkezőleg, mindenki tudja, hogy a pályán a posztok hol helyezkednek el. Ha valamelyik kiürül, akkor betöltik. A mozgásukkal ezzel egy időben teret készítenek elő. Általában nem egymás elől futják el a területet, hanem minden mozgásnak megvan a maga rendszerbéli értelme.

Véleményem szerint ennél jellemzőbb képet a mostani Manchester Unitedről nagyon nehéz lenne találni.

Ez a fajta nyomás eredményezte Martial az első félidő hosszabbításában született bomba gólját. Mindamellett kellett hozzá Martial zsenialitása is természetesen, hiszen nem akarom tőle elvenni az érdemet. Azonban elengedhetetlen volt, hogy a United ötös vonala betolja a vendégek védelmét egészen addig amíg a veszélyre rá nem eszméltek. A többit már tudjuk.

Összegezve a látottakat:

Greenwood zsenialitását tökéletesen megcsillogtatta a mai mérkőzésen. Külön öröm számomra, hogy a Martial – Rashford – Greenwood hármas teljesen elosztja a formáját. Amikor esetlegesen valakinek nem jön össze a góllövés akkor is a hármasból legalább az egyiknek kimagasló napja van. Ezúttal mind a hárman eredményesek voltak.

A Manchester United nagyon magabiztosan játszik az elmúlt időszakban. Azonban a labdakihozataloknál zavarba hozható a védelem. Egy rangadón nagyon kíváncsi lennék, hogy a szélső hátvédek szerepe mennyire változna meg. Valamint, hogy a labdakihozatalok sikeressége milyen mértékű lenne. Az utóbbi mérkőzéseken 60% feletti labdabirtoklást tudott szinte mindig felmutatni a Manchester United. Érdekes lesz látni majd, hogy például a Chelsea ellen az FA-kupa elődöntőben mennyire mondanak le a labdáról a Vörös Ördögök.

A csapat rugalmassága ezzel a kezdő XI-el megkérdőjelezhetetlen. Az edzői stábnak lassan azt kellene kitalálni, hogy 1-1 láncszemet hogy lehet többet pihentetni a jövőben, mert most bizony 3-4 naponta jönnek a mérkőzések.

Folytatás csütörtökön a szintén kiesés elől menekülő Aston Villa ellen idegenben. Számomra a legnagyobb kérdés, hogy megbontja–e Solskjaer a kezdő XI-t a rotáció jegyében. Vagy a győztes csapaton ne változtass elven felküldi változatlanul a csapatot a pályára.

Forrás: squawka.com

Felhasznált forrás:
https://www.squawka.com/en/man-utd-stats-attack-front-three-rashford-martial-greenwood-fernandes/

ManUtdFanatics.hu

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!