A Utd Unscripted első részében Anthony Martial meséli el, hogyan szeretett bele a futballba, hol nevelkedett, milyen érzés a United csatárának lenni, illetve közelebbről megismerhető a személyisége is.

Az életed a döntéseiden alapul.

Amikor visszatekintek arra, hogyan nőttem fel Les Ulisban, a környékünkön élő srácoknak nem volt sok lehetősége. Senkinek sem volt sok pénze, ezért a fiúk és a lányok dönthettek: sportolnak, elmennek kozmetikusnak, vagy pedig rossz dolgokba keverednek, ami után rossz helyen is végzik. Nagyjából ennyit tehettél.

Én nagyon szerencsés voltam, hogy támogató szüleim voltak, akik egyenesen mögöttem álltak.

Közvetlenül a lakóhelyemmel szemben volt "a pálya", amit mindenki csak így ismert a környékünkön. Nem volt kiváló minőségű, de legalább füves volt.

Időnként, amikor idősebb srácok jöttek és elküldtek minket a pályáról, akkor egy másik helyre mentünk. Viszont ott fehér pala volt, és ha azon elestél... jaj. Sebes kezek, sebes térdek... tehát a pálya nem volt valami jó, de minket nem különösebben érdekelt, így mindig elmentünk oda játszani.

Mindennap, miután véget ért az iskola, az egész osztály egyből a pályára ment és együtt játszott, ahol a korkülönbségek nem számítottak. Általában vagy egy nagy meccset játszottunk, vagy pedig több kis csoportot csináltunk, hogy egymás között rugdoshassunk.

Nagyszerű volt.

Édesapámnak nem kellett messzire eljönnie értem, hogy hazavigyen, mert annyira közel laktunk. Ő mindig csak ott állt, és nézte egy darabig, ahogy játszok, én pedig egyszer csak észrevettem, hogy megérkezett.

A szüleim tudták, hogy csak focizni akarok és gyakorolni a barátaimmal minden egyes alkalommal, így adott nekem időt játszani, de egy idő után láttam, hogy az apám úgy néz rám, ahogy tipikusan az apák szoktak, és csak ennyit mondott: "Gyere már."

Tudta, hogy nem fogok azonnal jönni. Így tehát továbbra is néznie kellett engem, és csak ott állt időtlen időkig. Mondhatjuk azt, hogy ő volt az első rajongóm.

A szüleim vettek nekem elég jó cipőket. Nem voltak drágák, valószínűleg 10 fontba kerültek, de mindössze ennyire volt szükségem. Túl sokat játszottam ahhoz, hogy drága, luxus cipőim legyenek, ugyanúgy elhasználódtak volna. Megvolt mindenem, ami kellett, focizhattam és ez boldoggá tett. Csak játszottam, játszottam és játszottam.

Gyerekként apa mindig azt mondta nekem: "Igen, te gyors vagy, te technikás játékos vagy."

Nem tudom, hogy ez akkoriban igaz volt-e, de mindig ezt mondta.

Azt mondanám, hogy akkoriban a kedvenc játékosaim brazilok voltak, mint Ronaldo és Ronaldinho. Mindketten fantasztikus játékosok voltak gyönyörű mozdulatokkal és lendülettel, nagyszerűvé tették a mérkőzéseket.

Nagyon szerettem Ronaldinhot, mert egy olyan játékos volt, aki miatt lehetett álmodozni. Mindig nagy mosollyal az arcán játszott, fantasztikus cselekkel karöltve... Szerintem az elképesztő gólok, amiket lőtt, és a technikai adottságainak a kombinációja inspirálta az embereket.

(Egyébként mindenki azt mondja, hogy nem mosolygok, amikor a pályán vagyok, de ez nem szándékos! Azok akik ismernek tudják, hogy mindig viccelődöm. Nem tudom, hogy miért nem ez a helyzet a pályán is - talán a koncentráció miatt - de biztosíthatok mindenkit, mindig is ilyen voltam. Mindig boldog vagyok, és nagyon sokat nevetek!)

Természetesen Ronaldinho a cseleiről volt ismert, ezt próbáltam gyerekként lemásolni.

Amikor elindulsz a labdával, sokféle cselt ismerned kell. Emellett gyorsnak is kell lenned. Képesnek kell lenned nekirontani az ellenfelednek, amikor a lábadnál van a labda. Mindig is imádtam cselezni, és végül elég jó lettem benne. Folyamatosan fejlődtem és így csatlakoztam a CO Les Ulis-hez, a helyi csapathoz, ahol nagyon szép éveket töltöttem el.

Volt pár jó edzőnk, akik irányt mutattak nekünk, és itt együtt játszhattam a barátaimmal is. Nagy tapasztalat volt ez számomra. Ez mindössze a játék örömére szolgált, és arról szólt, hogy érezzük jól magunkat. Minden gyerek itt volt a környező szomszédságokból, így nem volt minket könnyű kezelni. Viszont valahogy mégis sikerült, hiszen néhány remek játékos került ki innen, ebben pedig fontos szerepet játszott a menedzsment.

Volt néhány igazán jó játékos, és mindannyian különböző tulajdonságokkal rendelkeztünk, de én nagyon szerencsés voltam, hogy ilyen támogató szülők voltak mögöttem. Látták rajtam, hogy tehetséges vagyok, és végig támogattak.

Néhány srác, akiket nem támogattak, nem tudtak sikereket elérni. A dolgok bonyolultak voltak, és valószínűleg olyan döntéseket hoztak, amelyekre ha még egyszer lenne esélyük, nem tennék meg újra. Néhányuknak nem ment olyan rosszul, de nem gondolták elég komolyan a karrierépítést akár sportban, akár bármi másban, és ezért nagy kár.

Még mindig sok olyan srácot ismerek, akikkel felnőttem - sokukat öt vagy hat éves korom óta ismerem, a futball-életem kezdete óta, és ők örülnek a sikereimnek. Amikor van egy kis szabadidőm, néha visszamegyek Les Ulis-ba, hogy megnézzem őket, néha pedig ők jönnek ide, hogy találkozzunk.

Néhányan közülük ugyanazon a pályán játszottak, amin én, és ugyanúgy próbálták utánozni Ronaldinhot vagy Ronaldot, ahogyan én. Ha csinálok valami cselt a meccsen, akkor ők, vagy a testvéreim küldik is a videókat róla. Előfordul olyan is, hogy mások cseleit mutatják meg, hogy nézzem meg, ez része a játéknak - mindaddig, amíg tiszteled az ellenfeledet - de manapság már nem csak a cselekről szólnak a dolgaim.

Most már minden a góllövésről szól. Ez az első számú célom, és ennek is kell lennie.

Amikor edzünk, a cselek gyakorlására is van időnk. Bárki igénybe vehet további időt az edzés befejezése után, hogy kipróbálhassa, amit szeret. Mindig képes lehetsz időt szánni arra, amit ki akarsz próbálni, de számomra ez már a góllövésről kell szóljon.

Eleinte imádtam cselezni, talán túl sokat is, és szinte más képességek gyakorlását is kizártam ennek érdekében.

Minden a helyes döntések meghozataláról szól, ahogy azt már korábban említettem. Ha két vagy három rossz döntést hozol egy meccs alatt úgy, hogy abból nem lősz gólt - például úgy döntesz, hogy nem passzolsz, így pedig elrontod a támadást - akkor nem segítesz a csapaton.

Annyira belemerülsz abba a vágyba, hogy a lehető legjobbadat nyújtsd, hogy néha a lelkesedés meghaladhatja a saját képességeidet. Mindig emlékezned kell arra, hogy együtt, egy csapatként játszotok. A futball az egy csapatsport.

Manapság csak a csatár pozícióra összpontosítok, ahol próbálok minél több gólt szerezni és így segíteni a csapaton.

Ez nem azt jelenti, hogy nem fogok többet trükközgetni, hiszen ezek a cselek részei a tanulásnak és annak a szenvedélynek, amit egy játékos érezhet a futball iránt.

Keményen dolgoztál annak érdekében, hogy elérd azt, ahol most vagy, a Manchester Unitednél. Fontos, hogy ne veszítsd el a játék iránti szeretetet, mert ha elveszted ezt a szenvedélyt, akkor a dolgok sokkal nehezebbek lesznek számodra. Ha pedig csinálok valami cselt, akkor az után gólt akarok szerezni.

Gyerekként mindig center pozícióban játszottam, tehát tudom, hogy ebben a szerepben sokat tudok hozzáadni a United játékához.

Mivel Ole az edzőnk, így az egyik legjobb befejezőtől tanulhatunk edzéseken.

Szép számmal néztem videókat azokból az időkből, amikor még játszott, és micsoda befejező volt - fantasztikus gólokat szerzett.

Az edzés során néha mutat mozdulatokat, cseleket, és még mindig látszik, hogy képes ezekre. A labdaérintés, a cselek, a befejezés... mind láthatjuk, hogy mikre képes!

Ole sok tanácsot ad nekünk támadóknak arról, hogyan helyezkedjünk a pályán, és örülünk, hogy ilyeneket oszt meg velünk. Fontos, hogy folyamatosan tanulj új dolgokat, új elemeket, amelyek kibővítik a képességeid körét, és így hatékonyabb lehetsz játékosként, amikor a pályán vagy.

Nagyon nagy tudással rendelkezik amit megoszthat velünk, hisz ő egy világklasszis támadó volt. Ez nem csak nekünk, támadóknak segít, hanem az egész csapatnak is. Őszintén szólva, csatárként nem az a feladatod, hogy elképesztő passzokat adj, vagy hatalmas futásokat végezz.

Megértettem azt, hogy ahhoz, hogy gólokat lőjön az ember, megszállottan csak az a cél lebeghet a szeme előtt, hogy gólokat akarjon szerezni. Így képes lehetsz élvezni a csatár pozíciót.

Ez nem egy választás - ennek így kell lennie.

Manutd.com

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!