A legvörösebb Vörös Ördög
Szívbõl teli örök emlék, amikor Paul Scholes követi leköszönõ menedzserét a Swansea elleni utolsó játéka után az Álmok Színházában.
Scholes 19 éven át viselte a Manchester United ragyogó vörös mezét, melynek dicsõségéhez hatalmas mértékben hozzájárult ez idõ altt. A 2010/11-es szezon végén bejelentette visszavonulását, de 2012. január 8-án váratlanul visszatért a FA-kupa 3. fordulójában csereként beállva a Manchester City ellen, hogy segítse a sérülési válsággal küszködõ Unitredet.
Gary Neville a következõket mondta Scholesy utolsó szezonjával kapcsolatban: "Talán utolsó szezonját töltve a klubban arra kérek minden futballszeretõ embert, fõleg a fiatal futballistákat, hogy egyetlen percét se hagyják ki ebben a szezonban játékának, és legyenek büszkék arra, hogy elmondhatják: õk látták Paul Scholest játszani."
"Tegyék meg legalább egy alkalommal, hogy semmi másra ne figyeljenek a mérkõzés alatt, csak a õ játékára. Figyeljék, hogy mit mûvel a labdával, lássák milyen pontosak, lábra mennek hosszú keresztlabdái, kövessék a mozgását, hogyan helyezkedik a labdáért és hogyan mozog, hogy megtalálják a társai. Figyeljék hogyan robotol, és ne aggódjanak, ha kapura lõ, mert az a lövés szét fogja szakítani a hálót. Minden fiatal srácnak azt javaslom, csak egyszer nézze végig a 90 percét, és többet fog tanulni tõle, mint bármelyik edzésen."
A legvörösebb Vörös Ördög 1988-ban került a klubhoz, tinédzser kora óta kezdõ volt a Unitedben. 19 évesen mutatkozott be a felnõtt csapatban, két találattal debütált a Ligakupában, majd párnappal késõbb a Premier League-ben is góllal nyitott.
Scholes egykori tanára Mike Coffey segítségével, 11 évesen már az Oldham Athletic ifi csapatában játszott, a Neville testvérekkel együtt, majd a 15 évesen Brian Kidd, a United egykori segédedzõje figyelt fel rá, aki a következõ szavakkal ajánlotta Eric Harrisonnak:
"Nézd, itt ez a kis vörös. Lehet nem látszik rajta, de nem fél játszani. Ez a srác nem tanulja a futballt, hanem õrülten rajong érte. Nagyon lelkes és tehetséges, nem fogsz benne csalódni."
Kicsi volt, csak 170 centi. Eleinte nem is túl erõs, így nehezebben került fel az elsõ kerethez, mint például Giggs, Beckham vagy a Neville testvérek. De amikor sikerült, azonnal bizonyított, és még 38 évesen is bírta a tempót.
Mindenki hallott a Giggs, Scholes, Keane, Beckham középpályáról, a Manchester United történetének legjobbjairól, ahol a kis vörös olyan támadó középpályás féle volt, a labdaszerzõ-szerelõ Roy Keane mellett. Az ír, ahogy megkaparintotta a labdát, már tette is Scholesnak, aki passzolt vagy lõtt, nemritkán kapuszaggató bombákat.
Nagyjából mindent megnyertek a 90-es évek közepétõl, 1999-ben pedig triplázott a Uniteddel, bár a BL döntõ egy kicsit fájdalmas emlék Scholesnak, mivel nem játszhatott eltiltása miatt, (ahogy Keane sem) de 2008-ban a Chelsea ellen pótolta a kimaradt élményt.
Scholesy mindennapjait csapattársa Rio Ferdinand így jellemezte: "Fölkel, dolgozni megy, játszik, letusol, hazamegy". És valójában nem voltak sem allûrjei, sem botrányai, nem szeretett az újságokban szerepelni, interjút is akkor adott, ha nagyon muszáj volt, és reklámokban is csak akkor szerepelt, ha kötelezõ volt. Példamutató családapaként élt, a legszerényebb világsztárjaként a futballtörténelemnek.
Õ az a futballista, akit csak, és kizárólag tudása miatt tartottak a világ legjobb középpályásának, még a riválisok táboraiból is. 2006 õszén nélkülözhetetlen volt Mourinho Chelsea-jének legyõzésében. Cesc Fabregas elárulta:" Scholes játékát figyelem, próbálom másolni, rá akarok hasonlítani, õ a példaképem."
2007-ben, amikor a United négy év után bajnokságot nyert, Cristiano Ronaldo tehetségétõl volt hangos a világsajtó, de az akkoriban még Arsenalos Thierry Henry azt mondta: "Scholesnak köszönheti a bajnoki címet az MU".
Majd talán az egyik legnagyobb elismerés Zinedine Zidane-tól jött: "Scholes szinte ûberelhetetlen, sosem unom meg õt nézni. A tökéletes futballistát még nem láttuk, de nála közelebb senki nem áll hozzá, õ a legösszetettebb játékos".
A 2003-as szezonban nem kevesebb, mint 20 gólt is szerzett. Majd 2006-tól Ferguson a középpályán általában a támadó játékosok - Rooney, C. Ronaldo, Giggs, Park - mögött játszatta labdaelosztóként.
Mindazok mellett, hogy mindenkinél gyorsabban és pontosabban passzolt, és irányította a játékot, elképesztõ visszanézni, hogy szinte bármilyen helyzetbõl, bármelyik testrészével képes volt gólt szerezni, még akkor is, amikor egyetlen alkalommal életében lyukat lõtt. Minden lehetséges módon betalált: jobbal, ballal, sarokkal, fejjel, kapásból, dropból, emelve, nyesve, csavarva, távolról erõvel, közelrõl gurítva, becsúszva, vetõdve még mellel is képes volt lefektetni az ellenfél kapusát.
Nagyon mélyen kellene keresgélni a futballtörténelmében, ha még egy ilyen fantasztikus futballistát szeretnénk találni. Az õ tudománya és becsülete páratlan. Scholesy megmaradt annak a szerény srácnak aki Middleton Road-on futballozott egykor, és szembeszállva minden nehézséggel kitartón azon dolgozott, hogy elérje álmát és a Manchester United játékosa lehessen.
"Soha nem tudtam elképzelni, hogy egy másik klubban játsszak. Ha van egy olyan csapat, mint mi - a Manchester United - ami ilyen különleges történelmi múlttal bír, soha nem jut eszedbe, hogy másik klubban folytasd." (Scholes)
Végezetül a távozó legenda utolsó mondata játékosként a szurkolókhoz:
"Remélem, õriznek majd rólam néhány szép emléket."
Az egyik leghûségesebb, legönzetlenebb, legvörösebb Vörös Ördög ma ünnepli 39. születése napját. A ManUtdFanatics.hu közössége nevében kívánunk boldog születésnapot! Isten éltessen Paul Scholes!
ManutdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!
Hozzászólások
Támogatás
Kapcsolódó hírek
TV műsor
Manchester United - Bournemouth
Premier League, 17. forduló