Örökké Vörös Ördögök: Quinton Fortune

A sokoldalú dél-afrikai, aki balhátvédként, balszélsõként, vagy a középpálya közepén is játszott a Vörös Ördögök mezében eltöltött hat szezonja alatt, mesél a Unitedben eltöltött napjairól.


Az átigazolásom Az Atletico Madridnál játszottam, amikor az ügynököm közölte velem, hogy beszélt valakivel a Manchester Unitedtõl, és leszerveztek egy próbajátékot. Nem akartam elhinni, mert a United két-három hónappal korábban Triplázott, és én láttam is, hogy a United milyen mérkõzést játszott a Bayern München ellen 1999. májusában Barcelonában a Bajnokok Ligája döntõjében. Természetesen nagyon vágytam arra, hogy Angliában játszhasssak, de úgy gondoltam, hogy kicsit furcsa volt a körítés. Szerintem a csapattársaim az Atleticonál is hasonlóképpen gondolkodtak! Aztán 1999 nyarán végül Carringtonba utaztam, a többi pedig már történelem.

 

A bemutatkozásom a Newcastle ellen történt [a Premier Leagueben, 1999. augusztus 30-án). Fáradtnak éreztem magam az elsõ 5-10 perc után, mivel a játék nagyon gyors iramban folyt a spanyol stílusú futballhoz képest, amihez hozzászoktam. Különleges pillanat volt számomra, mert ez volt az elsõ alkalom, hogy az apám, és az anyám élõben látott játszani. Dél-Afrikából ide hoztam õket, és nem is tudták, hogy játszani fogok.

 

Kedvenc mérkõzésem Volt néhány kiemelkedõ összecsapás, de a Milan ellen otthon, illetve idegenben, a San Siroban is lenyûgözõ élményben volt részem [2005-ben, a Bajnokok Ligájában]. Megkaptam a lehetõséget, hogy olyan futballisták ellen játszak, akiknek a posztere ott volt a falamon gyerekkoromban, úgyhogy néhány percig eltartott, mire lenyugodtam. Ez több volt, mint egy álom beteljesülése - õrületes volt.

 

 

Kedvenc gólom az a Panathinaikosnak az Old Traffordon lõtt gólom a Bajnokok Ligájában [2003. szeptember 16-án]. 5-0-ra nyertünk, a többi gólt pedig Mikael Silvestre, Ole Gunnar Solskjaer, Nicky Butt és Eric Djemba-Djemba szerezték [Quinton egy eladott labdát vágott be a felsõ sarokba ballal a tizenhatos sarkából].

 

Legkeményebb ellenfelem Ide sorolhatok mindenkit.... mert mindenki minket akart legyõzni.

 

A csapat, amelyet a legjobban szerettem legyõzni Mindegyik riválisunkat - a Chelseat, az Arsenalt, a Manchester Cityt, és természetesen a Liverpoolt. Az elsõ Liverpool elleni mérkõzésem nem éppen a legjobban sikerült, mert kikaptunk [3-1-re az Anfielden, 2001. november 4-én], és a Fõnöknek volt néhány keresetlen szava hozzánk a mérkõzést követõen.

 

 

A legjobb játékos, akivel valaha együtt játszottam Roy Keane. Feláldozta magát a csapatért, és õ egy igazi vezér volt. Meghalt volna a Unitedért. Keane mindig teljesítménye legjavát nyújtotta, és mindenkitõl azt várta el, hogy ugyanígy tegyen. Mindenkibõl a legjobbat hozta ki a saját maga különleges módján. Paul Scholes is hihetetlen volt, szomorú vagyok, hogy visszavonult.

 

A legjobb barátom a Unitednél Rengeteg nagyszerû barátra leltem a klubnál, közülük kiemelném Tim Howardot, Paul Scholest, Dwight Yorkeot, Juan Sebastian Veront, Cristiano Ronaldot és Laurent Blanc-t.

 

 

A legkedvesebb Unitedes emlékem az igazat megvallva minden egyes olyan mérkõzés, amelyen magamra húzhattam a vörös mezt. Megtiszteltetés, hogy a Unitedben játszhattam.

 

Elhagytam a Unitedet a 2006/2007-es szezont megelõzõen, amikor a klub elengedett. Nagyon szomorú idõszak volt számomra, és éppen sérüléssel küzdöttem. Soha nem akartam távozni, de a Fõnöknek néha meg kell hoznia ilyen lépéseket is.

 

Amit tanultam a Unitednél Gyõzni. Azt hittem mindent tudok a gyõzelemrõl, amíg nem csatlakoztam a Unitedhez. Mindenki téged akar legyõzni. Ha egyszer a United játékosa vagy, ezt a menedzsernek már nem kell elmondania neked. Ez beléd ivódik azzal, hogy minden napodat Carringtonban töltöd. Az edzések számunkra olyanok voltak, mint a mérkõzések, és ilyenkor sikerrel akartad venni az akadályokat. Az egész Unitedet áthatja a gyõzelmi mentalitás.

 

Mit jelent számomra a United Ez egy egészen különleges hely. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen különleges klubnál játszhattam. Amikor öt éves voltam, apám beszélt nekem olyan nagyszerû játékosokról, mint George Best. Úgyhogy az, hogy ugyanazon a pályán játszhattam, amin az olyan legendák, mint õ, a Busby Bébik és Sir Bobby Charlton, emellett mindezt pedig Sir Alex Ferguson keze alatt tehettem meg, egészen hihetetlen dolog. Én csak egy egyszerû gyerek voltam Fokvárosból, és végül az Old Traffordon kötöttem ki. Ez túlszárnyal minden képzeletet.

 

 

Manapság mit csinálok A MUTV-nél dolgozok, emellett továbbra is edzésben vagyok, próbálom magamat fitten tartani. Promóciós tevékenységet is végzek a klub számára. Remélhetõleg egyszer edzõ válik belõlem. Ez a legközelebbi dolog, amit egy futballista pályafutása végén tehet, ha nem akar elszakadni. Szeretnék fiatalok edzésével kezdeni, aztán szépen lassan felfelé lépkedni az edzõi ranglétrán.


Inside United

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!



Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!

Hozzászólások

Támogatás

Támogasd adományoddal
a ManUtdFanatics.hu működését!