Taktikai Mágnestábla: Basaksehir 2-1 MU
Kedves Olvasó! Ezúttal Ole Gunnar Solskjaernál is elmúlni látszik a varázslat, ami eddig legalább a Bajnokok Ligájában kitartott. Pedig már kezdtem magam győzködni, hogy kupa specialista még lehet a menedzserünk, ha már bajnok nem lesz (idén legalábbis nagyon úgy néz ki).
Bevallom őszintén két ilyen eredmény után nehéz elkezdeni foglalkozni a mérkőzéssel. Nem is tudom, melyik tényt említsem meg leginkább, ami elszomorít. Az általunk már közel 10 éve leselejtezett játékosokat, lásd tegnap Rafael, akik még a mai napig győztes csapatban tudnak lenni ellenünk. Evans volt eddig erre a jó példa. Vagy, hogy a Basaksehir első Bajnokok Ligája győzelmét érte el tegnap. Vagy csak szimplán a játék képe. Az előző elemzésnél az egyik kommentelő azt a véleményt fogalmazta meg, hogy talán már túlságosan is negatívra sikerült a cikk az Arsenal elleni mérkőzés után. Szóval a mérkőzés előtt úgy döntöttem, bármi is lesz a végeredmény, én most fogok keresni pozitívumokat is.
Nézzük tehát mire jutottam:
Pozitívumok listája:
Ki tudtak állni tizenegy emberrel a pályára.
Nem volt a héten pozitív COVID fertőzött a játékosoknál és a stábnál.
Nem történt sérülés a csapatban a mérkőzés során. A hosszú menetrend miatt túl kellett lenni ezen a mérkőzésen is.
753 passzt tudott a mérkőzésen a Manchester United felmutatni, az ellenfél 349 passzával szemben.
Huszonkettő alkalommal vesztette el a labdát az MU, ebből csupán három alkalommal a saját térfelén.
Továbbra is vezeti a Bajnokok Ligája csoportot az angol együttes.
Felállások:
1-4-3-3 vs 1-4-2-3-1
A fenti képpel ellentétben a vendégcsapat 1-4-2-3-1-es felállásban kezdte a mérkőzést. Matic mellé Van de Beek került be, előttük Bruno Fernandes játszott. Mata a jobb, Rashford a pálya bal oldalán kezdett.
Az alapelképzelés mellé kis adalékként érkezett, hogy Rashford befelé mozgásával behúzza a hazai csapat játékosait. Így nyitva utat Shaw előtt. Akit sajnos valamiért nem mindig szolgáltak ki a társak. Inkább középre erőltették, gyömöszölték a labdát. Pedig ebben az alapelképzelésben nem kis veszélyforrás és rengeteg szabad terület volt a szélen! Tessék még egy kis pozitív dolog. :)
Miért is volt fontos ez már a mérkőzés elejétől kezdve? Mert az egyetlen séma kb., ami működött a tegnapi napon. Miből rúgta a United a szépítő gólt? Nézzük!
A következő képen láthatjuk a 4-2-3-1-es felállást. Rashford befele mozgásával nyit utat a fellépő Shawnak. Matic lép be a helyére. Ezúttal Bruno ki is dobja Shawnak a labdát.
Shaw egy szép csel után beívelte a labdát Martial fejére, aki bebólintotta. Szóval tényleg az egyetlen figura volt, ami működött. Kár, hogy a másik oldalról keveset láttunk ebből.
Azt, hogy mennyire egysíkú és kiszámítható volt a vendégek játéka, támasszuk alá gyorsan. A következő képen látható, hogy a United 51%-ban a baloldalt használta a támadásvezetéseknél. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a jobboldal is létezik?
Ole Gunnar Solskjaer mennyire össze lehetett zavarodva, megpróbált tegnap mindent. Talán egyedül arra nem próbált rá, hogy felküld egy tizenkettedik játékost, hátha nem tűnik fel senkinek. Azonban szinte láttam, ahogy az imbolygó kispadba kapaszkodik, amikor Tuanzebe (középhátvéd) helyére beállt McTominay (védekező középpályás). Persze utólag azzal magyarázta, hogy Tuanzebe sárga lapos volt, ezért jött a váltás. A cserepadon pedig ott ült Lindelöf (középhátvéd). Állítólag sérült volt.
Szóval a második félidőt így kezdte a United.
A 61. percben aztán Ole újabbat kevert a lapokon. Behozta Pogbát, az addig véleményem szerint nem rosszul játszó Van de Beek helyére. Ezzel egy időben Cavani (újabb csatár) váltotta Matát (bal szélső) azaz ismét nem posztra cserélt a stáb.
Martial került ki a baloldalra, Rashford a jobb oldalra, Cavani pedig csatárposzton mutatta meg magát, míg Pogba a két védekező középpályás közül az egyiket játszotta McTominay mellett.
A borzalmas az egészben inkább az volt, hogy hiába jöttek be az új emberek, a játék képe semmit nem változott. Látszólag kavartuk a lapokat, én is vártam, mint egy bűvész előtt, hogy na mikor jön a varázslat? De nem jött! Lehet, hogy én is bedőltem Ole eddigi BL trükkjeinek? Közben csak elkábított? Nem tudom, őszintén.
Mivel meg volt beszélve, hogy negyedóránként cserél a United, így a 45 és 61. perc után a 76. percben szánta el ismét magát cserére a stáb. Ekkor Greenwood érkezett Rashford, Fosu-Mensah pedig Wan-Bissaka helyére. Ezzel pedig a jobb oldalt próbálta meg a stáb erősíteni. A nem igazán létező jobb oldalt.
Szóval nem mondható, hogy a szakmai stáb ne próbált volna meg mindent. Azonban itt a futball alapelvekkel is sok esetben baj volt. Amikor is az ellenfél tömörül és nálam van a labda, akkor nekem minél nagyobb területet kell nyitnom és szét kell húznom a játékot. Egészen egyszerűen azért, mert így könnyebb dolgom lesz. Megérkeztek az új emberek és én vártam a csodát. De rá 1,5 perccel láttam ezt a jelenetet, amit fel is írtam magamnak, hogy ezt tuti belerakom.
Én sokszor leírtam már, hogy edző fejjel gondolkozom. Vallom, hogy a futballban a nagy dolgok nem a labda környékén történnek, hanem ott ahol nincs a labda. Greenwood és Bruno Fernandes szinte kézen fogva sétál befelé, ahogy a következő képen láthatjuk. Ezáltal csak az egyik oldal van megnyitva. Naná, hogy a bal, hiszen a pálya jobb oldalát feladta a United.
Szóval nincs széle a játékfolytatásnak, akkor hol tudom gyömöszölni a labdát? Középen! Ahol a legnagyobb az embersűrűség. Ezt a jelenetet, pedig újra és újra eljátszotta az MU. Bepasszolták négy ember közé, ahol már az is csoda volt, hogy megtartja a túlerőben. Talán Iniesta tudta ezeket a játékokat zseniálisan megoldani régen. Még persze valahogy átgyömöszöljük Pogba irányába, aki persze most is számolatlanul bukta el a párharcokat. Pedig emlékszem még arra a Pogbára, aki Rashfordnak Párizsban győztes gólpasszt adott, vagy aki a Lipcse ellen az első gólnál a gólpasszt jegyezte.
Összefoglalva a látottakat:
Kedves Olvasó! Ezúttal a Basaksehir nem játszott semmi extrát. Csupán egy felállt védelem elleni játékra kényszerítette a Manchester Unitedet. Ami miatt nagyon szomorú vagyok, mert a kontrákon kívül nem sok értelmezhető tudatos, a modern focinak megfelelő elképzelés van a játékban. Nekem az az érzésem, ha megszerzi a United egy mérkőzésen a vezetést, akkor mehet a kontra és valószínűleg meg lesz a mérkőzés is. Azonban ha nem, ha focizni kell, nem elég a félpályára beásni magad, na ott kezdődnek az igazi gondok. A kapott gólokról azért nem ejtek most szót, mert a sajtó is eléggé felkapta, hogy mennyire bután védekezett a United. Csak ma körülbelül tíz helyen láttam a képeket (és a nevetéseket). Szóval ha szabad így fogalmaznom, kis túlzással már a vak is látja a gondokat. Bizony az első gól előtt az egész pályát üresen hagyta a United. Na jó, ezt mégis megmutatom, mert érdemes!
Szóval igazából a következő képen bekarikázva az utolsó United játékost látod az első gól előtt. Ebből a szituációból képes volt gólt kapni a vendégcsapat. A bekarikázott pedig aki a legközelebb volt a saját kapujához, azaz Hendersonhoz. Én nem is tudom, még talán futsalban is mindig marad hátul valaki. Vagy ami még eszembe jutott, hogy vajon az ellenfél térfelén akartak leshatárt húzni? Az biztos, hogy ott a messze integető Ba kéri a labdát és be is gyalogolt vele a kapuig, mert megkapta.
Nem tudom, hogy mit lehetne még leírni erről a mérkőzésről. Én a pánikot véltem felfedezni minden szinten. Egy biztos, szombaton az Evertonhoz kell utazni. David Moyes utolsó mérkőzése a Goodison Parkban volt. Az ottani vereség után kirúgták. Mivel utána válogatott szünet jön, így adja magát a lehetőség. Szóval a hozzátok feltett mostani kérdésem: Van innen visszaút? Vagy a történelem ismétli önmagát?
Forrás:
ManUtdFanatics.hu
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!