Bemutatjuk a United Legendáit
Rövid ismertetõt kaphatunk a Manchester United legendáiról, kik a Bayern München egykori csillagaival fognak összecsapni egy jótékony gálameccs keretein belül az Old Traffordon, június 14- én.
Edwin van der Sar (Kapus. Életkor: 44. Mérkõzés/Gól: 266/0):
Talán a Manchester United történetének egyik legjobb kapusa volt a 2005-ben a Fulham csapatából érkezõ holland óriás, aki 2008/2009-es szezonban rekordot állított fel, miután 1311 percen keresztül nem kapott gólt tétmérkõzésen. Mindig nyugalmat árasztott magából és magabiztosan hárította a lövéseket lábával is.
Legszebb pillanata: 2008-as moszkvai Bajnokok Ligája döntõ, ahol esélyt sem adott a Chelsea játékosainak a tizenegyes párbaj során, ezzel megnyerve csapatának a trófeát.
Raimond van der Gouw (Kapus. Életkor: 52. Mérkõzés/Gól:48(12)/0):
Megbízható helyettesnek bizonyult a Vitesse Arnhem csapatából érkezõ hálóõr, aki 1996 és 2002 között szerepelt a Vörös Ördögök csapatában. Utolsó szezonjában már õ számított a legöregebb United játékosnak a Háború óta.
Legszebb pillanata: Nagyszerû teljesítményt nyújtott a Highbury-ben aratott 2-1-es gyõzelem alkalmával 1999-ben, ahol rengeteg elképesztõ védést láthattunk tõle.
Clayton Blackmore (Védõ. Életkor: 50. Mérkõzés/Gól: 201(44)/26):
A wales-i játékos a ranglétrán haladva felfelé 1984-ben debütált. Sokoldalúsága miatt mindig elõnyt élvezett Sir Alex Ferguson elgondolásaiban, továbbá névjegyévé vált hatalmas ágyúgolyó lökete is, mellyel sokszor okozott gondot az ellenfél kapusainak. Teljesen visszavont védõként szerepelt.
Legszebb pillanata: A gólvonalról mentett Michael Laudrup lövésénél utolsó emberként az 1991-es Kupagyõztesek Európa kupájának döntõjében, ezt megelõzõen pedig pár fordulóval elõtte a Montpellier ellen volt eredményes.
Dion Dublin (Védõ. Életkor: 46. Mérkõzés/Gól: 6(11)/3):
Az elsõ játékos, aki gyõztes gólt szerzett a Premier League-ként futó Angol bajnokságban, a középsõ védõ lábát törte a Crystal Palace elleni mérkõzésen, azonban még így is nagyban hozzájárult az 1993/94-es duplázáshoz. Késõbb aztán a Coventry City-hez igazolt, ahol elnyerte az aranycipõt az 1997/98-as szezont követõen. Késõbb védekezõbb szerepet vállalt karriere során.
Legszebb pillanata: Az õ góljának köszönhetõen gyõzték le a Southamptont az 1992-es szezon elején, ahol megtörték nyeretlenségi sorozatukat és meg sem álltak az elsõ helyig.
Denis Irwin (Védõ. Életkor: 49. Mérkõzés/Gól: 511(18)/33):
Az egyenletesség mintaképe, a teljesen visszavont védõ, aki jelenleg is nyolcadik a United örök ranglistáján gólpasszainak számát illetõen. 1990-ben igazolt az Oldham Athletic csapatából az Old Traffordra, remek kiszolgáló volt és nem is igazán emlékezhetünk arról, hogy valaha is rosszul játszott volna.
Legszebb pillanata: Annak ellenére, hogy hétszer nyerte meg korábbi csapatával a Premier League bajnokságát, különlegesebb emléknek tartja a Kupagyõztesek Európa-kupájának elhódítását.
Ronny Johnsen (Védõ. Életkor: 45. Mérkõzés/Gól: 131(19)/9):
Az Old Trafford közönsége többször is ízelítõt kaphatott a norvég játékos tudásából, négyszer nyerte el a csapattal a Barclays Premier League trófeáját és tagja volt az FA-kupa és a Bajnokok Ligája döntõt játszó csapat keretének is, amely triplázni tudott abban az évben. Leginkább védõként vagy középsõ védõként számoltak vele.
Legszebb pillanata: Hosszú sérülésbõl felépülve tért vissza az 1998/99-es szezonban, ahol nagyban hozzájárult a csapat sikeréhez a Southampton elleni mérkõzés alkalmával.
Lee Martin (Védõ. Életkor: 47. Mérkõzés/Gól: 84(25)/2):
A Hyde-i születésû, egykoron a klub akadémiájáról kikerülõ játékosra leginkább az 1990-es Crystal Palace elleni FA-kupa döntõben szerzett gyõztesgólja miatt emlékeznek, ami egyik találata volt a csapatnál összesen két gólig jutó fiatalnak.
A korábban U21-es angol nemzeti együttesét is megjárt játékos 1994-ben csatlakozott a Celtic csapatához.
Legszebb pillanata: Az éjszaka, amikor a Wembley stadionjában Neil Webb passzából lõtt gólt, ezzel megszerezve Sir Alex Fergusonnak elsõ klubbal nyert trófeáját.
Mikael Silvestre (Védõ. Életkor: 37. Mérkõzés/Gól: 326(35)/10):
A tehetséges sportoló leginkább középsõ védõ vagy bal-bekk szerepet töltött be a csapatnál, játszott az Inter Milan csapatában a United ellen, abban az évben mikor a Vörös Ördögök
triplázni tudtak, mielõtt választhatott, az Old Traffordra teszi át székhelyét vagy inkább a Liverpoolt választja. A francia kiválóság öt Premier League trófeát nyert a csapattal, mielõtt 2008-ban az Arsenal csapatába igazolt volna.
Legszebb pillanata: Két gólt fejelt az õsi Rivális Liverpool elleni 2-0-ra megnyert mérkõzés alkalmával.
Jaap Stam (Védõ. Életkor: 42. Mérkõzés/Gól: 125(2)/1):
Az "ijesztõ" középsõ védõ, ki hamar a szurkolók kedvencévé és a világ egyik legjobb védõjévé vált. A klubnál töltött három szezonja alatt megnyerte a Uniteddel a bajnokságot, mielõtt a Lazio csapatához igazolt volna, aminek magyarázatát Ferguson fedte fel késõbb.
Legszebb pillanata: Az Inter Milan elleni mérkõzés a triplázás évében, még akkor is, ha figyelembe vesszük a chilei csatár, Ivan Zamorano ellen elkövetett ostobaságát.
Russel Beardsmore (Középpályás. Életkor: 46. Mérkõzés/Gól: 39(34)/4):
Egyike volt a fantasztikus "Fergie Zöldfülûinek", aki az 1980-as években tört be a köztudatba, ekkoriban mindenki a hajlékony szélsõre szegezte tekintetét. Hihetetlen teljesítményével és keresztlabdáival vetette észre magát, akár csak a Manchester City elleni emlékezetes találkozón is, mely 5-1-es vereséggel zárult a Vörös Ördögök számára, ott a csapat szépítõ találatát Mark Hughes szerezte ollózós mozdulattal, Russel tökéletes keresztlabdáját követõen. Késõbb kiszorult a középpályáról, ezért a Bournemouth-hoz igazolt, ahol is focista karriere véget is ért. Jobb szélen lehet majd rá számítani a Legendák meccsén.
Legszebb pillanata: A Liverpool felett aratott emlékezetes gyõzelem 1989 újév napján.
Jesper Blomqvist (Középpályás. Életkor: 41. Mérkõzés/Gól: 29(9)/1):
Svéd származású játékos, aki rettegésben tartotta a United védõit még az IFK Gothenborg csapatában a Bajnokok Ligája találkozón, a Vörös Ördögökhöz a Parma csapatából csatlakozott végül 1998-ban, lényegében Ryan Giggs-t támogatva a bal szélen. Kezdõ volt a Bajnokok Ligája finálé alkalmával a Bayern München elleni emlékezetes találkozón Giggs-el egyetemben, ekkor a jobb oldalon szerepelt, de késõbb egy lábsérülés kettévágta manchesteri karrierét és 2001-ben az Everton csapatához igazolt.
Legszebb pillanata: Egyetlen United mezben szerzett gólja, melyet pont jövendõbeli csapatának lõtt egy 4-1-es gyõzelem alkalmával a Goodison Parkban.
Quinton Fortune (Középpályás. Életkor: 38. Mérkõzés/Gól: 88(38)/11)
A dél-afrikai nemzetiségû játékos két Világbajnokságot is megjárt hazája válogatottjával. Hasznos tagja volt a csapatnak, félelmetes akaratereje és gyönyörû temperamentuma miatt, emellett pedig több poszton is bevethetõ volt. Fortune hét évet töltött a csapatnál mielõtt a Bolton Wanderers csapatához került volna.
Legszebb pillanata: A 2003-as bajnoki cím, mely a Tottenham csapata elleni gyõzelemnek köszönhetõen már zsebben volt, de a találkozó maga nagyon viharos volt és ez ellen csak Ruud van Nistelrooy tudott tenni az utolsó pillanatokban.
Phil Neville (Középpályás. Életkor: 38. Mérkõzés/Gól: (301(85)/8):
A fegyelmezett fiatal ki egyszerre szerepelt a United csapatában bátyjával, Gary-vel a védvonalban. Képes volt játszani középen és hátravont szerepkörben is, 59 meccsen szerepelt az angol válogatottban és alappillére volt a Unitednek is, mielõtt az Everton csapatához igazolt. Miután szögre akasztotta cipõjét, visszatért egykori sikerei színhelyére és egy ideig segédedzõsködéssel segítette a Manchester United csapatát.
Legszebb pillanata: Elhallgattatta a Rangers közönségét 2003-ban egy Bajnokok Ligája találkozón, miután gyõztes gólt szerzett.
Ji-sung Park (Középpályás. Életkor: 34. Mérkõzés/Gól: 146(59)/27):
Az ázsiai futballista minden idõk legmegbízhatóbb tagja volt Sir Alex sikeres csapatának és mindig kész volt bármelyik pozíción megállni a helyét. Ahogy Andrea Pirloval szemben játszott a Bajnokok Ligája mérkõzésen dicséretet érdemelt és énekelt hõse lett az Old Traffordnak. Hihetetlen akaraterõvel és fáradhatatlan lendülettel lett megáldva.
Legszebb pillanata: Mindig is óriásölõ játékosnak számított, 2008-ban õ ejtette ki az Arsenalt a Bajnok Ligájából.
Karel Poborsky (Középpályás. Életkor: 43. Mérkõzés/Gól: 28(20)/6):
Azután csatlakozott a csapathoz, miután káprázatos teljesítményt nyújtott Csehországgal a '96-os Európa Bajnokságon, többek között emlékezetes gólja miatt, melyet Portugália ellen szerzett a Villa Parkban. David Beckham felbukkanásával kevésszer szerepelhetett a kezdõcsapatban, de még így is megnyerte a csapattal a bajnokságot elsõ itt töltött évét követõen. 1998-ban a Benfica csapatába igazolt és 118 alkalommal öltötte magára hazája válogatottjának mezét.
Legszebb pillanata: Felfedte a Leeds védelmének áttöréséhez vezetõ utat és hatalmas gólt is ragasztott Nigel Martyn kapujába, ezzel 4-0-ra legyõzték a hazaiakat az Elland Roadon, ami Howard Wilkinson utolsó mérkõzésének bizonyult a Leeds klubjánál.
Bryan Robson (Középpályás. Életkor: 58. Mérkõzés/Gól 437(24)/99):
Világhírû harcos középpályás és mélyen tisztelt kapitánya volt mind a Unitednek és Angliának. Sokat küzdött érte, végül megérdemelten elhódították a bajnoki címet 1993/1994-ben, Sir Alex kezei alatt, melyhez Robson is nagyban hozzájárult. A Legendák csapatának legidõsebb tagjaként õ fogja irányítani a United legénységét.
Legszebb pillanata: Az 1983-as FA-kupa döntõ visszavágó a Brighton ellen, de szívesen gondol vissza a Barcelona elleni mérkõzésre is az Old Traffordon az azt követõ szezonban.
Paul Scholes (Középpályás. Életkor: 40. Mérkõzés/Gól: 577(141)/155):
A hihetetlen középpályás, ki kapitányként és tehetségként tér vissza ismét az Old Traffordra. Nála csak Sir Bobby Charlton és Ryan Giggs játszott többet a Vörös Ördögök mezében, s miután elköszönt az aktív labdarúgástól ez a rekord számára megdönthetetlen maradt. Méltán tekinthetõ saját generációjának egyik legjobb labdarúgójának, más játékosok is így vélekednek róla.
Legszebb pillanata: A 2008-as Bajnokok Ligája mérkõzés, ahol Victor Valdes-nek, a Barcelona hálóõrének ragasztott hatalmas gólt, ezzel biztosítva a moszkvai finálét, miután az 1999-es BL döntõben nem szerepelhetett felfüggesztés miatt.
Ben Thornley (Középpályás. Életkor: 40. Mérkõzés/Gól: 6(8)0):
Az egyik nagyra értékelt játékosa a mesebeli '92-es csapatnak, úgy tûnt, alkalmas lesz arra, hogy beváltsa a hozzá fûzött nemzetközi reményeket és igazi trükkös szélsõ váljék belõle. Sajnálatos módon, késõbb kivált a csapatból egy nagyon csúnya sérülésnek köszönhetõen melyet a Blackburn Rovers elleni meccsen szenvedett el, így hosszú idõre abba kellett hagynia a profi futballt. Még több, mint száz alkalommal húzta magára a Huddersfield Town mezét, testvére, Rod pedig gyógymasszõrként tevékenykedett tovább az Old Traffordon.
Legszebb pillanata: Megnyerték az FA-fiatalok kupáját 1992-ben, a felnõtt csapatban pedig a West Ham ellen debütált 1994-ben.
Andy Cole (Csatár. Életkor: 43. Mérkõzés/Gól: 231(44)121):
A lenyûgözõ játékos 1995-ben igazolt a Newcastle United csapatából az Old Traffordra, nem sokkal késõbb be is mutatta góllövõ tudományát az Ipswitch Town elleni, 9-0-ra megnyert mérkõzés alkalmával, ahol öt alkalommal vette be az ellenfél kapuját. A halálos céllövõ sok oldalát megmutatta Sir Alex kezei alatt, minden szögbõl képes volt eltalálni a kaput, késõbb csatlakozott hozzá egykori csatártársa, Dwight Yorke.
Legszebb pillanata: A kispadról beállva mattolta Ian Walker kapust azon az emlékezetes, 1998/99-es összecsapáson az utolsó meccsnapon, az õ góljával nyertek akkor a Vörös Ördögök a Tottenham ellen.
Andy Ritchie (Támadó. Életkor: 54. Mérkõzés/Gól: 32(10)/13):
A kivételes tehetségû ifjú a Manchester Unitednél kezdte pályafutását, elképesztõ módon haladt felfelé a ranglétrán. Annak ellenére, hogy jól játszott, a csatárposzton kialakult versenyhelyzet miatt a játékost elengedték a Brighton & Hove Albion csapatába 1980-ban. Egy évtizeddel késõbb gólt szerzett a Vörös Ördögök ellen az FA-kupa elõdöntõjében az Oldham Athletic színeiben.
Legszebb pillanata: Mikor 19 évesen mesterhármast ért el a Tottenham Hotspur ellen, de õ szívesen emlékszik vissza a következõ idényre is, mikor Joe Jordan felépült sérülésébõl.
Louis Saha (Támadó. Életkor: 36. Mérkõzés/Gól: 76(48)/42):
A francia nemzetiségû csatár a Metz csapatában kezdte pályafutását, aztán csak angol csapatokban szerepelt, 2000-ben a Fulhamhez került, ahol igen gólerõsen játszott, és a Southampton ellen debütált. Egy sérülést követõen a Manchester United igazolta le, s bár ekkor volt pályafutása csúcsán, sosem tudott igazán kiteljesedni. A párizsi születésû végrehajtó végül 2008-ban az Evertonhoz igazolt.
Legszebb pillanata: A 2006-os Ligakupa döntõ, amikor Sir Alex Ferguson úgy döntött nem cseréli be Ruud van Nistelroy-t, hanem hagyja Sahát játszani, aki ezt egy góllal hálálta meg a menedzsernek. A kupát egy 4-0-s arányú gyõzelemnek köszönhetõen el is hódították.
Dwight Yorke (Támadó. Életkor: 43. Mérkõzés/Gól: 120(32)/66):
A triplázni tudó csapat tagja, aki vezette a góllövõ táblát elsõ szezonjában, miután az Aston Villától az Old Traffordra került. A Tobagóból származó ifjúnak mindig derûs volt a viselkedése és a készségei is igen kiemelkedõk voltak. A klubnál töltött mind az elsõ három szezonja alatt magasba emelhette a bajnoki trófeát, mielõtt a Blacburn Rovers csapatába igazolt volna.
Legszebb pillanat: Igor Stepanovs-nak és az Arsenalnak okozott rémálmok, kifejezetten, mikor mesterhármast ért el egy 6-1-es gyõzelem során az Old Traffordon.
A Manchester United Legendáit június 14-én, vasárnap láthatjátok viszont, ahogy ismét összecsap a Bayern München csillagaival.
Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!
Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!